Túrós buktatorta - Blogkóstoló 10.

Ismét jelentkeztem a Blogkóstoló egy újabb fordulójára, aminek ezúttal Kisildi lett a házigazdája. Mivel amúgy sem blogozom olyan régóta (1 éve) és sok blogot nem ismerek még, most is egy számomra ismeretlen blogot sorsoltak nekem, ezúttal Vea - Receptgyűjteményét. Sok tortát láttam nála, de mivel én nem vagyok a díszítés nagy mestere, így ezt a Túrós buktatortát választottam tőle.
Nagyon szeretek kelt tésztát készíteni, így amikor megláttam ezt a receptet, rögtön tudtam, hogy ő lesz a nyerő :)
Nem hiszem, hogy normális vagyok, hogy ebben a fullasztó melegben képes voltam bekapcsolni a sütőt, de azt mondhatom, hogy nagyon nagyon megérte, mert eszméletlen finom lett és a család körében is nagy sikert aratott. 

Hozzávalók:
Tészta:

-          55 dkg liszt (nálam ch csökk)

-          4 ek. xilit

-          10 dkg olvasztott vaj

-          3 tojás sárgája

-          ½ citrom reszelt héja

-          csipet só

-          2.5 dkg élesztő

-          3.5 dl langyos tej

Töltelék:

-          45 dkg túró

-          12 dkg por xilit

-          3 tk. vaníliás pudingpor

-          6 dkg olvasztott vaj

-          4 tojás sárgája

-          1 citrom reszelt héja

-          10-15 dkg mazsola

Egyéb:

-          olvasztott vaj a forgatáshoz

-          vaj és liszt a forma kikenéséhez

Elkészítés:

A tészta hozzávalóiból egy könnyen kezelhető tésztát dagasztunk. A 3.5 dl tejből nekem kb 1.5 dl kellett bele.
Én úgy állapítom meg, hogy elég volt-e a tésztának a dagasztás, hogy miközben gyúrom, meghallom a levegőbuborékokat és érzem a kezem alatt, ahogy kipukkadnak. Ilyenkor már jól bedagasztottuk és mehet is kelni 1 órát, hogy a duplájára nőjön. 
Közben elkészítjük a tölteléket is. 
Amikor a tészta a duplájára kelt, kinyújtjuk ujjnyi vastagra és kb 10x10-es négyzetekre vágjuk. A közepükbe teszünk egy evőkanálnyi tölteléket és gombócokat formázunk belőle. 
Én úgy csinálom az ilyet, hogy amikor beleteszem a tölteléket a közepébe, összefogom a tészta 4 sarkát és összecsippentem, és ha esetleg lennének még lyukak, ahol kilátszik a töltelék, azt is összecsipkedem. 
Leteszem összeillesztéssel lefelé a nyújtódeszkára és a két kezemmel szép gömb alakúra formázom. 
Amikor készen vannak a gombócok, olvasztott vajba forgatjuk őket és mehetnek a vajjal kikent és lisztezett sütőformába (28 cm-es) jó szorosan, nem kell közöttük helyet hagyni, így felfelé fognak majd nőni. 
Nekem nincs ilyen nagy tortaformám, az enyém csak 22 cm- es, így egy 24 cm- es jénaiban sütöttem meg, amibe 12 gombóc fért bele.
A formában is kelesztjük még 20 percet, de közben a sütőt már bemelegítjük. 

A sütő aljába teszünk egy kis edényben vizet, hogy a gombócok gőzös sütőben süljenek meg. 
30 perc sütés után meglocsoljuk a tetejüket pici forralt tejjel (én azt a kb 2 decit forraltam fel, ami nem kellett a tésztába) és visszatesszük még kb 30 percre sülni. 
Ha nagyon barnulna a teteje, de belül még nyers (nálam ez volt a helyzet), fedjük le alufóliával és úgy süssük tovább.
A 7 megmaradt tojásfehérjét nehogy kidobjuk!! Készítsünk belőle valamilyen gyümölcshabot vagy habcsókot, ne vesszen kárba! :)

Turbó zserbó

Egy nagyon nagyon finom zserbót hoztam. A receptet a nagymamámtól tanultam. Pár napja kapcsolgattam a tv-t, mikor a TV Paprikára kapcsoltam, pont Bódi Margó műsora ment. Gondoltam, belenézek. Épp zserbó készült, azaz pontosabban Margó zserbónak nevezte, mert van benne egy kis plusz. Méghozzá az, hogy a szokásos töltelékre kerül egy kis tejjel, rummal összefőzött darabolt dió is, amitől egy kicsit "ropog" majd a töltelék. Nagyon megtetszett, így rögtön tudtam, hogy ki kell próbálnom. A recept persze a saját, bevált nagyim- féle recept, csak ezt a kis pluszt tettem bele. Mikor megkóstolta a párom, azt mondta: "Nagyon jó ez a Turbó zserbó!!", úgyhogy innen a név :)
Nagyon nagy sikerem volt vele, iszonyat finom!

 

Hozzávalók:

Tésztához:

-       40 dkg liszt (nálam ch csökk.)

-       1 egész tojás + 1 sárgája

-       2 dkg élesztő

-       1 dl tej

-       cukor vagy fruktóz az élesztő felfuttatásához

-       1 késhegynyi szódabikarbóna

-       15 dkg szobahőmérsékletű margarin

-       1 ek. vanília eszencia

-       csipet só

Töltelék:

-       40-50 dkg darált dió

-       25-30 dkg kókuszcukor vagy xilit

-       1 citrom reszelt héja

-       sárgabarack lekvár

-       3 marék egész dió

-       pici tej

-       rum vagy rum aroma

-       mazsola

Tetejére:

-       15-20 dkg csokoládé

-       pici olaj vagy vaj

Elkészítés:

Az élesztőt felfuttatjuk a tejben kis cukorral. 

A lisztet összekeverjük a szódabikarbónával és a csipet sóval. A közepébe csinálunk egy kis mélyedést, oda mehet bele az egész tojás és a másik sárgája, majd a felfutott élesztő is. 

A margarint felkockázzuk és az is mehet hozzá, valamint a vanília eszencia is.

Összegyúrjuk az egészet, majd 3 cipóra osztjuk és letakarva hagyjuk pihenni 30 percet. 

Közben elkészítjük a tölteléket. A darált diót összekeverjük a cukorral és a reszelt citromhéjjal. Az egész diót összetördeljük nagyobb darabokra, és beletesszük egy edénybe. Öntünk rá pici tejet és rumot vagy rum aromát, ízlés szerint mazsolát, majd egy kis cukrot teszünk bele és főzzük kb. 5-6 percet, majd tegyük félre hűlni. 

A tésztákat pihentetés után egyenként kinyújtjuk tepsi méretűre. A tepsi mérete nálam 24x33 cm- es volt. 

Kivajazzuk, majd morzsázzuk az alját, és mehet bele az első tészta. 

Megkenjük sárgabarack lekvárral, majd megszórjuk a darált dió felével. Erre megy a már kihűlt darabolt rumos dió fele. Mehet rá a második tészta, lekvár, darált dió, rumos dió, majd az utolsó lap. Ezt mindig kicsit nagyobbra szoktam nyújtani, mert a sülés közben egy kicsit összeugrik a felső tészta. 

Villával megszurkáljuk, majd mehet is be a sütőbe. Kb. 20-25 perc alatt megsül. 

Megvárjuk, míg kihűl, majd a csokoládét gőz fölött felolvasztjuk egy kis olajjal vagy vajjal, és rácsurgatjuk a süti tetejére. 

Betesszük a hűtőbe, hogy megszilárduljon a csoki, aztán szeletelhetjük is.

Puncstorta

Ez a torta a páromnak készült, aki ölni tudna a puncs szeletért, ezért mi mást készíthettem volna neki, mint Puncstortát. A képek nem igazán sikerültek, mert csak este tudtam lefotózni, és ahogy elnézem, esélytelen, hogy maradjon belőle holnapra, hogy csinálhassak róla pár képet. Ez most így sikerült sajnos... Ezt főleg a teteje miatt sajnálom, mert itt rózsaszínnek látszik, pedig világos barnás a rum aromától. Szegényem, meg is bolondult volna, ha rózsaszín tetejű tortát kap...:) Persze a sütin nem zavarja...:) 
De szép kép ide vagy oda, nagy sikert aratott :)

 

Hozzávalók:

Négyzet alakú piskótához:

-       4 tojás

-       4 ek. liszt

-       4 ek. xilit vagy kókuszcukor

-       pici víz (1-2 ek.)

Kör alakú piskótához:

-       6 tojás

-       6 ek. liszt

-       6 ek. xilit vagy kókuszcukor

-       pici víz (2-3 ek.)

Krém:

-       a négyzet alakú piskóta felkockázva

-       1 dl tej

-       1 dl kávé

-       ízlés szerint rum vagy rum aroma

-       1 marék durvára tört dió

-       ízlés szerint mazsola, de lehet pl. meggy is

-       1-2 ek. kakaópor (ki mennyire kakaósan szereti)

-       ízlés szerint édesítő (én 2 evőkanállal tettem bele, nem mertem többet, mert a lekvár is édes)

-       12 dkg vaj vagy margarin

-       ízlés szerint csokoládé

-       lekvár (nálam most eperlekvár)

Máz:

-       20 dkg por xilit vagy kókuszcukor

-       víz

-       bármilyen ételszínező (én most csak pici rum aromát tettem bele)

Elkészítés:

Először is megcsináljuk a két piskótát. Én először a négyzet alakút csináltam meg, mert amíg sülnek a tortalapok, tudjuk csinálni a krémet. 

A krémhez feldaraboljuk a piskótát. 

Összefőzzük a kakaóport a tejjel, édesítővel, a kávéval és a rummal vagy aromával, majd hozzátesszük a vajat és megvárjuk, míg felolvad, aztán langyosra hűtjük. 

Ezt öntjük rá a piskóta darabokra, majd folyamatosan kevergetve összenyomkodjuk a piskótákat. 

Ilyenkor mehet már bele a dió, a mazsola és a csoki darabok is. 

Lekvárral javíthatunk az állagán, hogy jól összeálljon a krémünk. 

A kör alakú piskótát elfelezzük, majd megkenjük lekvárral és mehet rá a krém. 

A másik tortalap alját is lekenjük lekvárral, majd rátesszük a krém tetejére, és jól lenyomkodjuk. 

Betesszük a hűtőbe legalább 2 órára. 

A mázhoz a porédesítőt összekeverünk pár evőkanál vízzel és a színezővel. A lényeg, hogy sűrű legyen, de még folyós. 

Ezt rákenjük a torta tetejére és mehet be ismét a hűtőbe, hogy az is megdermedjen rajta.

Cookies - csokis keksz

Ezt a kekszet a 6. Blogkóstoló játékra készítettem. A játék lényege az, hogy  a jelentkezők mindegyike kap egy blogot sorsolás útján, ahonnan bármit elkészíthet. Ez a játék arra is szolgál - azon kívül persze, hogy újra okunk legyen sütni-, hogy jobban megismerjük egymás blogját. Ezúttal Az én édeskonyhám blogot kaptam. Mivel közeleg a karácsony, így egy karácsonyi fűszerezésű kekszet választottam, a Cookies-t, azaz csokis kekszet. Egy kicsit variáltam a recepten, tettem hozzá még pluszban fahéjat és mazsolát. 

Nagyon finom, csak ajánlani tudom. Egy meghitt családi vagy baráti beszélgetés elmaradhatatlan kelléke lehet ez a keksz egy csésze forró teával :) Érdemes kipróbálni!

Hozzávalók:

-       20 dkg liszt (nálam ch csökk.)

-       10 dkg teavaj

-       1 egész tojás

-       13 dkg cukor (nálam most kókuszcukor, de lehet xilit is)

-       1 tk. őrölt gyömbér

-       1 kk. őrölt szerecsendió

-       fél kk. őrölt fahéj

-       2 tk. sütőpor

-       10 dkg csoki apróra vágva (nálam cukormentes)

-       kevés mazsola

-       csipet só

-       1 narancs reszelt héja

-       2-3 ek. narancslé

Elkészítés:

A lisztet kimérjük, belekeverjük a szerecsendiót, a gyömbért, a sütőport, a fahéjat, a csipet sót, a csokidarabokat, illetve a mazsolát. Félretesszük. 

Habverővel habosra keverjük a szobahőmérsékletű vajat a kókuszcukorral és a tojással. 

Mehet hozzá a lisztes keverék, a narancs reszelt héja, valamint a narancslé. Ezt már fakanállal kevertem. 

Egy elég ragadós masszát kapunk, amiből dió nagyságú golyókat formázunk, majd egy sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük őket. 

Lisztes villával ellapogatjuk őket, majd mehetnek az előmelegített sütőbe 10-12 percre. 

Amikor már barnul a széle, ki is szedhetjük őket, de addig ne nyúljunk hozzájuk, amíg ki nem hűlnek, mert könnyen széteshetnek.