A következő címkéjű bejegyzések mutatása: búzadara. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: búzadara. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. november 19., kedd

Túrógombóc diós morzsában


A ház urának kedvence következik: Túrógombóóóc :)
Már régen csináltam, így épp itt volt az ideje készíteni, a párom naaagy nagy örömére.
Nagyon sokféle variációja van a bundának, mindenhogy érdemes kipróbálni. Isteni finom ezzel a diós morzsával, de forgathatjuk akár mákba, darált mandulába vagy mogyoróba. Bármelyiket is választjuk, nem lőhetünk vele mellé :)



Hozzávalók:

-       50 dkg túró
-       6-7 ek. búzadara vagy zabkorpa
-       1 citrom reszelt héja
-       3 db tojás
-       csipet só
-       pici vanília eszencia vagy negyed vanília rúd
-       ízlés szerint xilit (lehet folyékony édesítő is)
-       zsemlemorzsa (nálam ch csökk) + olaj
-       darált dió
-       tejföl + édesítő



Elkészítés:
A túrót villával áttörjük, hozzákeverjük a tojások sárgáját, a csipet sót, a reszelt citromhéjat, vaníliát és a zabkorpát vagy búzadarát, majd édesítjük ízlés szerint. 
A tojások fehérjét habbá verjük, majd ezt is hozzákeverjük. 
Betesszük 1 órát pihenni a hűtőbe. 

Közben elkészítjük a morzsát. és a tejfölös öntetet. 
Pici olajon megpirítjuk a morzsát, majd amikor elkészült, akkor szoktam belekeverni xilitet ízlés szerint. Most a morzsa úgy készült, hogy a fele darált dió volt. 
Az öntethez kevertem ki tejfölt édesítővel és pici citrom héjjal. 

1 óra elteltével kivesszük a hűtőből a masszát, vizes kézzel gombócokat formázunk belőle.  Elég lágy a massza, de lehet már formázni. Ha valaki keményebben szereti, tegyen még hozzá búzadarát vagy zabkorpát, majd lobogó vízben főzzük meg.
Ezt úgy szoktam csinálni, hogy amikor a gombócok feljönnek a víz tetejére, teszek rá egy fedőt és még hagyom néhány percet és csak azután szedem őket a morzsába. 


2013. június 6., csütörtök

Meggymártás darával, főtt hússal


Ez egy igazi gyerekkori kedvencem, és valamilyen okból kifolyólag eddig még sosem készítettem. Épp itt volt az ideje, imádom!! Amikor még iskolás voltam, az óvodai menzára jártunk ebédelni, és mikor a faliújságon megláttam, hogy azon a héten lesz meggymártás darával és főtt husival, alig vártam, hogy végre aznap legyen. 
Alapjában véve nem szeretem a húst összepárosítani gyümölcsös mártásokkal, mert nem szeretem, de ez az egy kivétel. Bármikor bármilyen mennyiségben meg tudnám enni! :)
Sokan, sokféleképpen eszik, főtt hússal, sült husival, és vannak azok, akik hús nélkül. Én csak főtt hússal szeretem, de ha éppen nincs hozzá hús, az sem baj, anélkül is imádom! :)



Hozzávalók:
 
Mártáshoz:
-          70 dkg meggy
-          4 ek. xilit
-          pici tejföl (kb egy kis pohár fele)
-          fél csomag pudingpor vagy keményítő
-          fél citrom leve
-          fahéj
-          szegfűszeg
-          negyed rúd vanília

Darához:
-          1 pohár búzadara (teljesen mindegy mekkora a pohár)
-          2 pohár víz (ugyanaz a pohár)
-          kb 3 ek. olaj
-          pici só



Elkészítés:
A mártáshoz a meggyet kimagozzuk, majd beletesszük egy edénybe. Facsarunk rá citromot, édesítjük, majd felöntjük annyi vízzel, amennyi épp ellepi. 
Egy kis teatojásba beletesszük a fahéjat, a szegfűszeget és a vaníliát (aminek a magját kikapartuk és a meggyhez tettük) és beletesszük a vízbe ezt is. 
Amikor felforrt, a pudingport vagy egy kis keményítőt csomómentesre kikeverünk tejföllel, teszünk a forró léből hozzá hőkiegyenlítés gyanánt és a meggyhez öntjük. 
Jól elkeverjük, hagyjuk még forrni 1 percet és már el is készült.

A darához előveszünk egy poharat, teszünk bele búzadarát, amit beleöntünk egy lábasba. Elkezdjük pirítani kb. 3 ek. olajjal, folyamatosan kevergetjük, vigyázzunk, le ne égjen. 
Amikor lepirult, abba a pohárba, amiben a búzadarát mértük, meleg vizet teszünk, majd hozzáöntjük a darához, és még egy ugyanilyen pohár víz megy rá. 
Jól elkeverjük, majd lefedjük és lekapcsoljuk alatta a gázt. 
Hagyjuk így kihűlni, és amikor kihűlt, villával szétnyomkodjuk és szép morzsás lesz, ahogy kell.

A hús mindenkinek a saját ízlése. Valaki süti hozzá, valaki csak sima főtt hússal eszi, ízlés kérdése. Lehet húslevesből kivett csirkehús, sertés- vagy akár marhahús is, ki mivel szereti.